Napirend - 6 hetes

Az én csupamosoly másodszülöttem 6 hetes lett. Immár nem való őt újszülöttként emlegetni. Ő már egy komoly csecsemő.

Blanka napirendje jelenleg így néz ki:

1. reggel nagyjából 6-kor ébred - ekkor a rutin pelusozás és szopi után általában már ébren marad
2. kb. 6-10-ig van egy aktív időszak, ilyenkor még egyszer kér enni
3. 10-11 tájban van, hogy még szundít egyet
4. a legtöbbször még dél előtt eszik, aztán elalszik, és egy nagyobbat alszik (ekkor szoktam hasra tenni, nagyon jókat alszik ebben a pózban)
5. az alvás eltart körülbelül 2-3-ig
6. ekkor, ha felébred, vagy alszik még egyet szopi után, vagy nem :)
7. ha aludt, akkor 4 óra tájban ébred, de ha nem aludt, akkor is eszik egyet és megyünk ki levegőzni (a kánikulában korábban nem viszem ki)
8. egyelőre az van, hogy 5 és 6 között, még a kertben, újra kér egy kis anyatejet
9. a levegőzés tehát 16.30 és 18.30 között szokott lenni, de ez függ attól, hogy Balázs itthon van-e, kell-e vacsorát főznöm, vagy van-e valami más teendőm (mire bejövünk, már kezdődik a hasfájós időszak...)
10. Melindával vacsizunk és fürdünk, addig Balázs foglalkozik Blankával
11. este 7 körül én Melindának mesélek, addig Balázs Blankát fürdeti
12. fél 8 felé lefektetem Melindát, és átveszem Blankát, akit gyakorlatilag elalvásig felváltva szoptatok és dajkálok (vö. hasfájás)
13. Blanka valamikor 8 és 10.30 között elalszik
14. legközelebb 2 körül, majd még 4 és 5 között ébred és eszik
15. ilyenkor, vagyis napfelkeltekor, hajnalban, amikor a legtöbb tejem van, szopi után fejek is, és ezt elraktározom estére, amikor az utolsó cseppig elfogy :)

Látható, hogy a nagy vonalak megvannak, de pontosan egyelőre még nem álltunk be. A szopikat nem számolom, és az órát sem nézem; Blanka igénye az elsődleges. És legfőképp várom, hogy véget érjen a hasfájós időszak.

Jut eszembe, hasfájás!
Elég sok irodalmat elolvastam ebben a témában mostanában, és az egyik könyvben - amit a gyakorlatiassága miatt kedvelek - rátaláltam Blanka állapotának szinte tökéletes leírására, íme:

"A baba a hasfájás tankönyvi esete szerint felhúzza a térdét, ökölbe szorítja a kezét és általában nő az aktivitása. A szemét szorosan lezárja vagy tágra nyitja, összevonja a szemöldökét, sőt rövid ideig visszatartja a lélegzetét. A bélműködés fokozódik, szelek is távoznak. Az evési és alvási periódusok felborulnak a sírás miatt, a kisbaba őrülten keresi a mellbimbót, de csak azért, hogy visszautasítsa, amikor a szoptatás kezdődne. Esetleg szundít néhány pillanatot, majd sikítva felébred. (...) A hasfájás általában az élet második vagy harmadik hetében kezdődik (koraszülött csecsemőknél később),és általában a hatodik hétig rosszabbodik. Egy ideig úgy tűnik, soha nem ér véget, de a tizenkettedik hétre általában csökkenni kezd, és három hónapos korban (a koraszülött babáknál később) a legtöbb hasfájós csecsemő csodálatos módon meggyógyul, csak néhányuk folytatja a sírást a negyedik és az ötödik hónapban is. (...)  Megnyugtató hír a hasfájásról: a sírási rohamokkal küszködő babák láthatólag nem gyengülnek le (ugyanez nem mondható el a szüleikről) sem érzelmileg, sem fizikailag, ugyanúgy fejlődnek, gyarapodnak, mint azok a babák, akik keveset sírnak, vagy esetleg még jobban is, és később sem lép fel náluk több viselkedési probléma, mint más gyermekeknél. Azokból a gyerekekből, akik csecsemőkorukban hevesen sírnak, nagyobb valószínűséggel lesz élénk és aktív problémamegoldó tipegő, mint azokból, akik erőtlenül sírnak. És a legmegnyugtatóbb az a bizonyosság, hogy ez az állapot nem tart az örökkévalóságig."

/Az idézet Heidi  Murkoff és  szerzőtársai Az első 12 hónap című könyvéből való/