Rapid friss, muszáj volt megörökítenem :) Akkorát nevettem, hogy még az arcom is megfájdult. Persze Melinda úgy nézett rám, mint egy ufóra, szerinte semmi vicces nem történt.
Naszóval, én olvasok, Melinda mellettem a kanapén szerepjátékozik néhány kis állatfigurával. Egyszer csak a következőt hallom:
- Ne félj, kis boci! Hívok segítséget!
- Jövök már! Én vagyok a Csirip madár, másnéven a Vadon Jani!
...lehet, hogy reggelente Apával nem Gryllus-t hallgatnak?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése