2012. május 28., hétfő

Gyúrás

Bár a 39. hét közepén járok már, sokszor elönt a tettvágy, és ilyenkor "nagyon csinálnom kell valamit". A legkézenfekvőbb, legelérhetőbb és talán a leghasznosabb kreatívoskodás nekem a sütés-főzés, úgyhogy mostanában elsősorban ezekkel szoktam lekötni a fölös energiáimat. Most nem a főzésről írok ebben a bejegyzésben, mert elég mindennapi ételek kerülnek az asztalra a véghajrában, hanem életem első lángosáról :)


Még múlt szerdán sütöttem Melinda ovis gyereknapi hepajára egy kis sajtos ropogtatnivalót. Mi egyszerűen ropi néven futtatjuk, a recept nagyon egyszerű sajtos rúd recept, pillanatok alatt összeállítható. A tetejét szezámmaggal, őrölt mákkal és füstölt sajttal szórtam meg. Vagyis szórtuk, hiszen Balázs sokat segített közben :) Azt mondja, imád mellettem kuktáskodni :))

Sajnos üröm az örömben, hogy a leginkább várt napra Melinda belázasodott, így érte kellett mennünk az oviba, még mielőtt kipróbálhatta volna a kollektív ugrálóvárazás mennyei örömeit :( Azzal vigasztalom magam, hogy az előző napi fagyizás és bohócvarázsló azért kárpótolta valamennyire.


Szombaton délután, mondjuk fél öt körül még nem sejtettem, hogy - életemben először - ötkor már lángostésztát fogok dagasztani :) Egyszer csak bekattant valami, és nekiálltam. A receptet már jó ideje kinéztem Limaránál, és minimális módosításokkal - bevált dolgokon ne változtass! alapon - elkezdtem a munkát.

Először langyos tejben felfuttattam az élesztőt (pici cukorral), és addig összeraktam a többi hozzávalót. Majd az egészet kézzel jól kidagasztottam - nem mondom, hogy profi vagyok benne, de mindent beleadtam! Ízre szuper kis kenyértésztát kaptam, állagra pedig a szokásos ragacsosat.



Aztán a kelesztést nem bíztam a bágyadt és borús esti napsugarakra, inkább előmelegítettem a sütőt 45-50 fokra (lehet, hogy ezért a profi lángossütők megköveznek?), és ott szépen a duplájára kelesztettem a tésztát. Csodás, pillekönnyű tésztát kaptam, amit csak könnyű kézzel átgyúrtam, és 8 egyenlő darabra vágtam. Pici bucikat gömbölyítettem belőlük, és hagytam még pihenni őket egy bő negyedórát.

Duplájára kelve (kb. 20 perc)
Könnyű, jól kezelhető tésztát kaptam

8 részre osztottam...

...és hagytam kicsit még pihenni

Addig felforrósítottam az olajat, aztán már nem maradt más hátra, mint a sütés :)) Kicsit izgultam, hogy szét tudom-e húzgálni a bucikat, hogy autentikus lángosformákat kapjak, de egyáltalán nem volt nehéz. Nem ragadt, nem szakadt, szóval tökéletes lett. A lángosokat egyenként sütöttem, szép aranybarnára. Már ennek isteni illata volt. Persze sütés közben készült a reszelt sajt, tejföl sajnos nem volt épp itthon, és egy másik tálkában olívaolaj-ágyban pihentek a lereszelt fokhagymagerezdek.

Mindkét felét aranybarnára sütöttem

Sorakozóóó!


Nem akarom nagyon fényezni magam, de életem első lángosának óriási sikere volt! Melinda is, és Balázs is ötpercenként kérdezgette a szobából, hogy nem kell-e segíteni :)) Melindát többször le is csalogatta az illat a konyhába, és alig győzte kivárni, hogy végre kihűljenek az első darabok.

Siker :)






Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...