A virágok réme, Blanka

Ez igazából már majdnem egy hónapos sztori, de muszáj volt megosztanom :) Az én kicsi csillagom kitüntetett figyelemmel fordul a virágok fel, érdeklik őt a levelek, a fura hajtások, a mintás kaspók, és persze a virágföld.

Másfél percre hagytam magára, amikor a következő látvány fogadott. Szerintetek?

Először mondhatni, nem volt túl természetes a mosolyom, de amikor a felét feltakarítottam már, és láttam a lesütött, bűnbánó kiskutya arcát, egyszerűen nevetnem kellett. Persze elsősorban magamnak tehetek szemrehányást, hiszen tudtam, hogy kisbaba kora óta előszeretettel babrálja (ha tudja) a növényeket. De valahogy nem gondoltam, hogy az egyetlen, az ő magasságában lévő, elég nagyra nőtt szobafenyő is kihívást jelent Blanka számára. Gondolhattam volna, hogy a kihívást elfogadja, és nem fog meghátrálni ;)))