2013. június 9., vasárnap

Szülinap :)

Szombaton megtartottuk Blanka első szülinapi buliját :) A kis ünnepelt persze nem a tervek szerint alakította a napját, így a parti legnagyobb részét végülis átaludta - bezzeg a készülődés minden percében aktív figyelmet kért :)) Oltári mázlink volt egyébként az idővel, mert megkockáztattuk a kertipartit, de őszintén szólva végig aggódtunk, nehogy elmosson mindent egy hatalmas zápor... Erre meg is volt minden esélyünk: körben mindenhol óriási zuhi volt, Fóton is, Pesten is, de a mi kis kertünkben csak néhány csepp esett.

És akkor pár fotó, a teljesség igénye nélkül:














2013. június 6., csütörtök

Az első év Blankával ♥

Hangulatember. Nagyon tud nevetni, sőt kacagni, örömében rikkant, boldogan sikongat. Nagyon tud sírni, mérgében dobálni, csapkodni, méltatlankodva kiabálni. Egyszóval egy temperamentumos tündér. A legkisebb, aki mindenki szeme fénye.

Annyi mindent lehetne mesélni róla, és én azt sem tudom, hol is kezdjem :)  Először talán nézzük Blankát számokban:

  • ma 10:32-kor épp 365 napos lett
  • épp 9 kg, 77 centiméter, fej- illetve mellkaskörfogata 46 cm (a védőnő szerint az átlagos testhossznál 3-4 centivel nagyobb, és az átlagsúlynál 20 dekával könnyebb) 
  • 11 kibújt foga van (érdekesség, hogy 7 metszőfog után nem a 8. metsző jött, hanem 4 db szemfog - majdnem egyszerre...)
  • nappali alvások száma: nagy átlagban 1 (néha 2) - Melinda éppen egy éves és egy hetes volt, amikor egyik pillanatról a másikra gond nélkül áttért két alvásról egyre; Blanka az egyalvásokat már legalább két hónapja csinálja
  • éjszakai ébredések száma: átlag 2 (de mostanában előfordult 5 - ilyen még soha nem volt -, ezt a fogacskák számlájára írom)
  • nappali szopik száma: 3 (hajnali ébredéskor, késő délelőtt-alvás előtt, este-lefekvéskor)

Ezek a száraz számok persze semmit nem mondanak el róla :) Mert egy kis tünemény, ha éppen minden rendben van vele, imádnivalóan hízelgős-bújós kisbaba (mert nekem még bizony baba!), odamászik hozzám, és az arcát a tenyerembe hajtja, felhúzódzkodik, csak, hogy a mellkasomra hajthassa a fejét :) Kifejezetten jó a humora, értékeli, ha bohóckodunk neki. Sokat és szívesen nevet. Imád viccelődni, és azt is imádja, ha mi viccelődünk vele. Kurjongat, sikongat, és az a huncut nézés...!

Mivel az ételt előszeretettel dobálja, még nem engedtem pépeset egyedül enni (Melinda egyévesen már szépen evett tányérból egyedül). Blankának most beszereztem egy olyan tányért, ami elvileg erősen a tálcához tapad. Még nem teszteltük élesben, majd holnap kiderül :)) Inni szinte csak vizet iszik, ezzel Melinda is így volt, sőt van a mai napig. Rengeteg gyümölcsöt eszik hála az égnek, mindent szeret. Per pillanat a gyümölcsök az egyetlen biztos pont az étkezésében, mert az eddig hatalmas elánnal evő babám megtorpant kicsit. Remélem, ez csak átmeneti dolog, és hamarosan minden visszatér a régi kerékvágásba!

Nagyon kis fifikás :) Például figyeli a reakciómat, hogy amit Apa nem enged, az nálam is tiltólistás-e (függöny rángatása, virágtépkedés)? Érti a tiltást, és sokszor már ő maga is mondja - miközben olyat csinál -, hogy 'nenene'. Persze a dicséretet is, csak úgy dagad a büszkeségtől, amikor megtapsoljuk, vagy bravózunk valamiért.

Az ujjacskái nagyon ügyesek, kukoricát, apró morzsákat is felcsippent gond nélkül. Állni még nem áll, de egyébként aktív, mozgékony kislány. A szakember megnyugtatott, hogy minden rendben.

Rendkívül jól utánoz minden hangot, amit a szánkkal adunk. Csettint, berreg, fúj, köhög (a két utóbbit kérésre is),  ilyenkor olyan cukkedli, hogy elolvadok. Amit még "tud" kérésre: mutatja az "okos fejét", integet, kopogtat, tapsol, csörget.

Egyre kooperatívabb. Szívesen labdázik velünk, érti, hogy mi a lényeg, ha eldobja, mi visszadobjuk, és ő újra eldobja. "Menekülős", illetve kendős játékot szoktam még csinálni vele, olyankor is ő maga teszi a kobakjára újra, hogy csináljuk még. Az ölbéli játékoknál persze már tudja, várja mi következik.  A padlón talált szöszöket sajnos még mindig nagy kedvvel fogyasztja, de egy-két hete édesen mutatja, ha talált valamit, és oda is adja a kezembe. Ha eszünk, kedvesen megkínál mindenkit :)

Kitűnően kifejezi az érzelmeit, azt, hogy épp mit szeretne, mutatja, ha a konyhapulton észrevette a szőlőt, és kér, ha szomjas, ha beütötte a fejét. Azt is mutatja, ha én tartom, és nem akar máshoz menni, vagy ha mástól hozzám szeretne jönni. Stabil szava az 'anya', több hangutánzó szót is mond (bumm, puff, hamm).

És persze pakol, pakol, pakol és pakol :)) Kosárból ezerszer ki, habtapit hatvanszor szanaszét, ruhákat halomba, újságokat kupacba ;

Egy tünemény.

2013. június 3., hétfő

Gyerekszáj #4

Melindával a híradót nézzük, észreveszi a jeltolmácsot a bal alsó sarokban. Kérdezi, hogy "ki az a bácsi" és hogy mit csinál, én pedig próbálom elmagyarázni, hogy mi a feladata, és miért mutogat. A végén mondom neki: az a bácsi abban segít, hogy azok is tudják a híreket, akik nem hallanak, mert a kézjeleket ők ugyanúgy értik, mint te a beszédet. Fogd csak be egy kicsit a füled, és képzeld el, hogy vannak, akik ugyanígy nem hallanak semmit; sem a zenét, sem a verseket, sem azt, ahogyan a cica nyávog, de azt sem, ha szól hozzájuk valaki.
Erre Melinda elgondolkodva nagy komolyan csak ennyit mond: - APA!

***

Apukám megtalálta az én régi, a Fővárosi Állatkert által jegyzett szókártyáimat, amelyeken egy-egy betűhöz egy-egy állat tartozik, a hátoldalon pedig rövid leírás található az adott állatról. Végignézegetjük, végigbeszélgetjük mindet. Épp az SZ betűnél tartunk, a képen egy szerecsenmaki látható, "érdekes" fehér oldalszakállszerű szőrrel. Amikor megpillantja, Melinda felvillanyozva felkiált: - Ez olyan, mint az én nagypapám!



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...