2013. február 21., csütörtök

Tizenöt




Szövetség


Ágaink egybecsavarodtak, 

gyökereink összefogóztak, 

árnyunkba utasok heveredtek, 

lombunkból madarak szárnyrakeltek, - 
magunknak mi már megmaradjunk, 
másnak, egymásnak annyit adtunk, 
annyit kinlódtunk és mulattunk, 
hogy vígak, búsak, rosszak és jók, 
lettünk egy kicsit már hasonlók.



Mikor a sors összeültetett, 

csemeték voltunk még, gyerekek, 

fiatal társak, szövetkezők, 

rosszabbak elől menekülők, 
játszottunk tündéri fuvolákkal, 
haragos, fekete trombitákkal, 
nem törődve senki fiával: 
elszakadók és összehajlók, 
valami titokban hasonlók.



Aztán nőttünk - Védett az isten, 

nincs fejsze, amely leterítsen, 

jöttek ránk fénylő fegyverekkel, 

mi álltunk hallgató sebekkel, 
s ki ellenünk tört, keze fonnyadt, 
szúrós tűzben csontja megolvadt, 
háza bedőlt, szeme kisorvadt, - 
s mi álltunk, két fa, virágba bomló, 
elrendelt csodához hasonló.



S ez biztat, ez, az érthetetlen. 

Mesében állunk, csoda-kertben, - 

s ha mese, a fának is lehet szive, 

zengünk is, ugy zeng a kettőnk hite, 
mint a harangok, ha vasárnap 
Kálvin lelkével nekiszállnak 
az illatos, napos határnak: 
jövőt zeng két hang, muzsikáló, 
szétlüktetve egybefonódó.



Kétszer-egy sors az isten előtt, 

szövetség nem lehet más se különb: 

hogy én mi vagyok, nem tudom, 

csak azt, hogy benned bizhatom: 
bármennyit sírtál, hadakoztál, 
jönne uj vihar, rámhajolnál, 
magad ellen is átkarolnál: 
egymásra fájva rászorulók, 
lettünk mindenkihez hasonlók.



Két fa, együtt, testvéri lombban, 

egyek vagyunk sok fájdalomban, 

örömökben és kényszerekben, 

máskép tán élni is lehetetlen: 
magunknak hát már megmaradjunk, 
gyökereinkről ne szaladjunk, 
tavaszban, őszben gyarapodjunk, 
legyünk hívők, bátrak, kitartók: 
az örök reményhez hasonlók.
/Szabó Lőrinc/ 







2013. február 19., kedd

A tűzoltók kedvence :) - Farsangi beszámoló

Ahogy hozom be az elmaradásokat, végre eljutottam a farsangig :) Azt hiszem, ebben az évben Melinda már sokkal jobban értette a farsang lényegét, mint tavaly. Mondogatta a télűző versikéket, tervezgette, milyen jelmezt öltsön magára. És ahogy láttam, remekül szórakozott.

Reggel megszoptattam Blankát, majd ébresztettem Melindát. A cuccokat - ruha, korona, kiegészítők, csöröge, fényképezőgép - még előző este összepakoltam. A reggeliztetés és az öltöztetés közben készülődtem én is, persze időnként fel-felszaladtam megnézni Blankát. Balázs elindult dolgozni, apukám jött vigyázni Blankócira, míg mi Melindával farsangolunk. Szerencsére épp elálmosodott, mire indultunk, és evett is, így a nagypapának jobbára csak felügyelni kellett. Azért eszembe jutott, hogy nem a legegyszerűbb mindent elrendezni, és időben elindulni. Melinda öltözés közben kitalálta, hogy nem is akar farsangolni, aztán, amikor megbeszéltük, hogy én is és a barátok is mind ott lesznek vele, akkor mégis :) Folytattuk az öltözést, sál, sapka, overál, én persze leizzadva, mire ártatlan tekintettel közli, hogy neki pisilni kell :)) Nem voltam boldog. Na jó, útra készen végre kimálháztam az autóba. Az ablakok totál befagyva, keresem a jégoldó spray-t, sehol. Nézem a helyén, majd az ülések alatt, semmi. Kínomban elkezdem kaparni a kaparóval, de a jég vastag, nem adja könnyen magát. Nem épp szép gondolatok forogtak a fejemben... Még egy elkeseredett próbálkozás a jégoldó meglelésére teljesen lehetetlen helyeken - és láss csodát! Megvan! 

Na, innentől sínen voltunk. Rudolf-Nagy-Kálózy CD beizzít, menet közben énekelünk Mancival. Időben érkezünk, pont a nagy barátnővel, Lilivel együtt öltözünk át. Bent már néhány gyerek szaladgál, anyukák, apukák fotóznak. 

Melinda is felölti a hercegnő jelmezt, amit az unokatesóméktól, Mónitól és kislányától, Domitól örököltünk. Annyit csináltam vele, hogy varrtam rá néhány rózsaszín és ezüst flittert, és az elejére rózsaszín gyöngyházfényű gyöngyökből varrtam egy szívecskét. Kartonból készítettem neki egy koronát, amit szintén flitterekkel és arany-ezüst lakkfilccel díszítettem. Hogy a fejéről ne essen le tánc közben, varrtam rá egy gumiszalagot is. És mivel a kis hercegnő fátylat is szeretett volna a korona mellé (?), így egy fehér kendőből azt is fabrikáltam a korona hátsó részére.

Amikor Melinda belépett a csoportszobába, már szólt a zene, és Lilivel egyből boldogan elkezdték ropni :) Panna is csatlakozni szeretett volna, mindenáron meg akarta fogni Melinda kezét, de ő nem szerette volna. Ennek is van előzménye, mert Manci hetek óta panaszkodva jön haza az oviból, hogy Panna csúnyán beszél vele, csúfolódik, nem hagyja játszani. Nem tudom, hogy kezdődött, de Melinda olyan kis jóindulatú, nem szól vissza... hát így kicsit törleszthetett. Szóval nem fogta meg Panna kezét, én pedig nem akartam beleszólni.

A zene szólt, a kicsik táncoltak, mondókáztak, viháncoltak, nézegették egymás jelmezét. Egyszóval cukik voltak mind :) Egyszer csak Melindát az óvónéni összehozta Bencével, a tűzoltóval. Ügyesen táncikáltak, a kisfiú még meg is forgatta Mancit. Aztán csak azt vettem észre, hogy odapenderült egy másik tűzoltó is, Tomi, és egy Bencével vívott, kisebb közelharc után :)) lekérte a kislányomat. Olyan édesek voltak, de tényleg! Aztán Marcsi néni mindenkit leültetett, és a gyerekek szép sorban bemutatkoztak a többieknek. Jó sokat fotóztam ☺

A buli még folytatódott, volt egy össznépi táncikálás a tornateremben, de arra a szülők már nem voltak hivatalosak ;)


























2013. február 17., vasárnap

F mint február, mint farsang, mint fánk :)

Az elmúlt napokban farsang-lázban égtünk. Kitaláltuk, milyen jelmezt öltsön Melinda, aztán jött egy kis varrás, dekorálás, majd következett a sütés. Az ovis mulatságra először vidám formájú, színes linzereket gondoltam, ám Melinda egyik nap azzal jött haza, hogy az óvónéni azt mondta: akinek az anyukája tud csörögét sütni, az vigyen a bulira. És persze Melinda tudta, hogy mi mindig sütünk farsang idején, így evidens volt a számára, hogy a jelmezesdi mellé még nekiállok egy jókora adag fánknak is :)

Az oviban nagy sikere volt a csörögének, de mivel a csütörtök este sütöttet mind elvittük a Süni csoportnak, megígértem Melindának, hogy szombaton sütök még egy adagot. Így is lett :) Ebben ő is szépen segédkezett. Nagyon boldoggá tesz, hogy így élvezi a konyhai ténykedést... s nem csak ő leli benne az örömét. Én is igyekszem kiélvezni a társaságát sütögetés közben, figyelni, ahogy ügyesedik, és rácsodálkozni a kreatív ötleteire.











Illetve egyik este még összedobtam egy gyors, de annál finomabb túrófánkot is... (tudom, tudom: fánk fánk hátán ☺- dehát ha farsang, akkor fánk, nem?)




A következő bejegyzés már a farsangi képes beszámoló lesz ;)


Czeglédy Gabriella: Áll a bál 
Farsangi fánk,
pufóka,
teremben áll
a móka.
Kéményseprő,
Piroska,
a szakács meg
a kukta
ropják együtt
a táncot,
mind megeszik
a fánkot.

2013. február 15., péntek

Melinda és a betűk

Naszóval, én is meglepődtem :) Igaz, hogy este, amikor mesélek neki, egy ideje mindig kérdezgeti, hogy milyen betűk vannak a mese címében, és akkor felsorolom neki. Az A és az M betűt pedig már kétévesen ismerte. De soha nem ültem le vele, hogy gyere, most megmutatom neked, milyen a H betű. És mégis tudja :))

Pár hetes videó arról, hogyan is van ez:




Hogy most derült ki a "tudománya", és nem máskor, az annak köszönhető, hogy év elején újra letettem a habtapikat :)

2013. február 13., szerda

Téli örömök

Kis fényképes beszámoló rólunk a hóban :) Van itt hógolyózás, hóangyalka, mini, csipkebogyó nyakláncos hókislány, "hegymászás", séta a határban, na és persze szááááánkózááááááás!



















Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...