2012. november 30., péntek

Filléres folyékony szappan

Imádom az ilyeneket! Nem tudom, ismeritek-e, én nemrég találtam rá erre a receptre. Voltak már próbálkozásaim korábban is, de azt hiszem, ez lesz a tökéletes! Miről is van szó? Egyetlen, 200 forintos szappanból gyárthatsz több liternyi folyékony szappant - és ez valljuk be, nem utolsó szempont egy napjában 150-szer kezet mosó, kisgyerekes famíliában :) A környezet kíméléséről nem is beszélve...





Amire szükséged lesz:

  • 1 db szappan
  • 1 db konyhai reszelő
  • 1 db lábas
  • 1 bögre
  • 1 ek olívaolaj vagy más ápoló hatású olaj
  • 1 ek glicerin
  • pár csepp illóolaj ízlés szerint (el is hagyható, ha eleve erős illatú szappant használsz)
  • víz (a szappan-víz arány az eredeti verzióban 1:10, de ez az én ízlésemnek túl híg lett, úgyhogy már 6-7-szeres szorzóval készítem)
  • kinyomós flakon
  • jól záródó befőttes üvegek

Az elkészítés menete:

1. A szappant lereszeled, és a könnyű mérhetőség kedvéért egy bögrébe teszed.


2. Beleöntöd a szappant, az 5-8-szoros mennyiségű (tehát 5-8 bögre) vizet, és a glicerint a lábosba. Szép lassan felmelegíted - épp csak addig, míg a szappan felolvad; forralni nem kell.


3. Ha a folyadékod már egynemű, hozzácsepegteted az illóolajat, és rálöttyinted az olívaolajat is.
...ezzel el is készültél :)

Ha már kihűlt valamelyest, egy adagot rögtön kinyomós flakonba tölthetsz, és már használhatjátok is, a maradékot pedig jól záródó befőttes üvegekben tárolhatod a felhasználásig.

Angyalarc

Tegnap kaptam kézhez Melinda ovis portréfotóit :)




És itt van pár kép, ami itthon készült róla a hétvégén:





Őszintén szólva, az itthoniak sokkal jobban visszaadják az igazi pofiját és a természetes báját, de szerintem mindegyiken gyönyörű :)

2012. november 21., szerda

...mint két tojás #2

Ismét pár összehasonlító fotó a lányaimról... Nekem még mindig elképesztő ez a két csodaszép kislány :)

Ahogyan a fotókat nézegettem, felötlött bennem, hogy bár Blanka sokkal nagyobb súlyban van, mint ugyanennyi idősen Melinda volt, mégis az arcuk alapján lehet, hogy inkább Melindát tippelnék dundibbnak, akik nem ismerik őket. Ugye?


Édes álmok

A lábujjak felfedezése :))

"Repülőzés"

Angyalszemek
Kukucs!

2012. november 19., hétfő

A mosolygós rája nyomában

Hát, ez már nem most volt... Nagyjából egy hónapja gondoltunk egy nagyot, és hármasban elmentünk a Tropicariumba. Blankára addig a nagyszülei vigyáztak, mi pedig Melindával csaptunk egy szuper délelőttöt. Azért azt nem mondom, hogy nem volt bennem aggodalom, hiszen Blanka szopis igényei jóval nagyobbak a Melindánál megszokottnál, és a helyszín tőlünk igencsak messze van, de megkockáztattuk, mert már nagyon ki voltunk éhezve egy közös programra.

Melinda szívem el volt ragadtatva, lenyűgözve nézte az óriási akváriumokat, a szivárványszínekben pompázó vitorláshalakat, bohóchalakat, de még az egyszerű pontyoknak is nagyon örült :) A hatalmas krokodilokat megcsodálta, és érdekes módon nem a cápák varázsolták el leginkább, ahogyan azt vártuk, hanem a ráják! Az üveghez tapadva bámulta, ahogyan hullámozva változtatták a helyüket. A nevezetes alagútban pedig felfedezte, hogy az egyik rája MOSOLYOG! És tényleg :)

Szerintem szuper program gyerekekkel, de még felnőtteknek is remek kikapcsolódás. Én egész nap elnézelődtem volna ;)
















2012. november 6., kedd

Blanka öt hónapos

Éppen a világ minden kincséért sem hajlandó elaludni :) Sokkal nyughatatlanabb a nővérénél, többet van ébren, és többet méltatlankodik. Elbűvölő a mosolya, imádnivaló, amikor gurgulázva magyaráz, a csodaszép szemei pedig mindenkit elvarázsolnak.


Továbbra is csak szopizik, a hozzátáplálást a terveim szerint a következő hónapban (vagyis most, november második felében) fogjuk elkezdeni. Sok függ attól, hogyan fogadja majd az első falatokat. Nem akarom elsietni. Az érdeklődést már látom rajta, nagyon figyeli, ha eszik valaki a közelében, és a napokban, amikor Melinda almát uzsonnázott, egy gerezdet odatartottam neki, és érdeklődve nyalogatta :)


 A súlya a tegnapi mérés szerint 7710 gramm. Kis puszilnivaló sumo-lány, hurkás combokkal - ezt Melindánál elég kevés ideig láttuk. Igazi kis erőgép, nagyon erősen fog, rúgkapál. Ügyesen nyúl a neki tetsző dolgokért, de az oldalra fordulásból még nem sikerült neki az átfordulás. Nem aggódom emiatt, Melinda sem fordult még meg ilyen idős korában, emellett pedig nagyon is mozgékonynak tartom. Egy ideje minden erejével igyekszik felülni, húzza magát, nem hajlandó letenni a fejét, hogy megpihenjen, inkább erőlködik, és tartja, amíg csak bírja. Láthatóan már érdekesebbnek találja ezt a perspektívát, de a háta még nem bírja - egyelőre még a kíváncsiság erősebb.


Úgy ébred, hogy egyből jobbra néz, és keres engem. Persze én már felébredek a mozgolódására, úgyhogy a tekintetünk hamar összeakad, ilyenkor földöntúli mosollyal konstatálja, hogy minden rendben, Anya itt van. Egy pár napja nehezen alszik el napközben, vagyis ez nem pontos így, könnyen elalszik, de nagyon hamar felébred, azt gyanítom, hogy már nagyon zavarja az a kibukkanni csak nem akaró fogacska.


Elvarázsoltan figyeli, ha mások beszélgetnek körülötte, teljesen, mintha értené, miről zajlik a diskurzus. Emlékszem, Melinda is ugyanezt csinálta, akkor is nagyon tetszett. Azt látom egyébként, hogy most már tudatosan is kommunikál, a szeme néha olyan beszédes...! Például, ahogy rám néz, már látom, hogy azt kéri, vegyem fel, mert bentragadt egy büfi. Minden játék felkelti az érdeklődését, és persze odavan a címkékért, és imádja nézni, ahogy palackból iszom (ott látszik, ahogyan bugyborékol közben a víz). Már a kukucskálós játékot is élvezi, nagyon cuki, ahogy felkacag, amikor "bújócskázunk".

Mire befejeztem, ő is elszunnyadt - végre! Remélem, nem ébred fel tíz perc múlva... :)


2012. november 1., csütörtök

Hiány

Amikor elveszítettem Anyát, azt kívántam, hogy bárcsak ne fájna ennyire, hogy már nem láthatom őt.

Aztán rájöttem, hogy a fájdalom, ami azóta mindig velem van, a részem lett; és ez a fájdalom a legjobb segítőm, hogy mindig emlékezzek rá.


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...