Az elmúlt napok a szopimizéria orvoslásával, védőnői illetve orvosi vizsgálatok jegyében, másrészt az ovikezdés, harmadrészt a közelgő szülinap előkészületeivel teltek. A szopis problémáról az előző posztban írtam - igaz, távirati stílusban. Szóval most írok - kicsit bővebben - a többi dologról.
Mivel Balázsra már nem tudok úgy számítani, hiszen elkezdte a munkát az új helyén, így eléggé pánikoltam, hogyan tudom a lányokat megfelelően kordában tartani az utazások alkalmával. Mivel igazából még nincs kőbe vésett, kialakult napirendünk Blankával, attól is tartottam, hogy nem tudom a saját ritmusa szerint etetni, mert ugye a rendelők nem a szoptatásbarát kialakításukról híresek. Abban sem voltam biztos, hogyan fogja tolerálni a napokig tartó vegzálást, és persze Melindának is van egy tűréshatára, ami nem feltétlenül egyezik a rendelőkben várakozással eltöltött idővel.
Először is voltunk a gyermekorvosnál Blankával. 9 hetes volt akkor, igazából az oltások és a mérés miatt jártunk a doktornőnél. A pici lány 62 centi és 5920 gramm (!) volt - Melinda 4,5 hónaposan volt ilyen súlyban. Megemlítettem, hogy két napig nem a frissen szopizott anyatejet bukta fel - ami nálunk elég szokványos -, hanem valami átlátszó, zselés állagú dolgot (mi nyálnak gondoltuk), és benne minimális, félig megemésztett tejet. A széklete is változott. Ezek alapján a doktornő azt javasolta, hogy várjunk az oltással, mert bár a vizsgálata alapján minden rendben, de a nyákos bukás azt mutatja, hogy van valami a gyomrával, és az oltásokkal nem szeretné legyengíteni. Azonban mivel két hétig szabin lesz - mondta-, csak 29.-étől tudunk menni újra...
Augusztus 27.: Dunakeszi, koponya és hasi UH (Blanka)
Ezt a napot lemondtam, mert nagyon soknak éreztem a hétre véletlenszerűen összejött vizsgálatot. Így viszont sajnos csak két hét múlva, szeptember 10-én tudunk menni, ami egyrészt elég messze van, másrészt épp az ovikezdéses-beszoktatós időben lesz, ráadásul az időpont is nagyon necces, de majd megoldjuk valahogyan. Azért megnyugtattak, hogy még nem leszünk elkésve, mert a vizsgálatot egészen a kutacs záródásáig el tudják végezni.
Augusztus 28.: Vác, csípőszűrés (Blanka)
Na, ez is jó volt... Nagypapa szabit vett ki a napra, hogy el tudjon kísérni bennünket, mert még nem éreztem elég rutinosnak magam, hogy a két csajszival elinduljak. Szóval Nagypapa beizzítva, lányok utazásra készen, én persze leizzadva :)) Lényeg, hogy elindultunk, és időben oda is értünk. Aztán ért minket a hidegzuhany. Az ajtón kilépő asszisztenst az élelmes anyukák megrohamozták a beutalókkal, nekem Nagypapa szólt, hogy hahó! Ez is tipikus :) Odamegyek, és hallom: a doktornő nem érezte jól magát, nem jön be, a mai rendelés elmarad. Na, ez kellett nekem. Udvariasan rákérdeztem, hogy miért nem értesítettek bennünket, nem voltunk olyan sokan, de mindenki 20-30-40-50 km-ről jött, pici babával (vagy több gyerekkel). Közölte, hogy senki nem adott meg elérhetőséget. Ez már tényleg sok volt, hiszen - csak magamról tudok beszélni - én biztosan megadtam a telefonszámomat, amit ráadásul az adatfelvevő kért, amikor bejelentkeztünk. A lényegen persze ez semmit sem változtatott, kulloghattunk haza. Szabadság, benzin, két gyerek vegzálása - az nekik smafu. Legalább annyit mondtak volna, hogy elnézést. Mindenesetre az asszisztens felírta a nevünket egy lapra, és mondta, hogy jövő héten, ebben az időpontban jöjjünk újra.
Augusztus 29.: Fót, védőnői állapotfelmérés 4 éves korban (Melinda) + 2 hós védőoltások (Blanka)
Blanka megkapta a kombinált oltást és az első Prevenart. Picit sírt, de kb. fél perc alatt megnyugodott. Melinda is bent volt velünk, és ragaszkodott hozzá, hogy nézni szeretné a beadást - a doktor néni alig bírta lebeszélni. A gyerekorvostól át a védőnőhöz: Melindát mérik, kérdezgetik. Nagyon ügyes. Még a vérnyomásmérést is engedi, pedig az egyik karján nem is sikerül, meg kell ismételni. Két matricát is kap. Ha már itt vagyunk, a védőnő megcsinálja Blanka 3 hós státuszvizsgálatát is. Megint elképednek, mennyire hasonlítanak egymásra a lányok, én már csak bólogatok :)
Augusztus 30.: Fót, szülői értekezlet (Melinda)
Nagypapa jön, vigyáz a gyerekekre, én "rohanok", késésben vagyok. Aztán persze időben odaérek, az egyik óvónéni, Marika fogad. Késve kezdünk. Keresem az ismerős arcokat a mini csoportból. Párat fel is ismerek. Sok új infó, és még több, ami nem új. Szorgosan jegyzetelek, hiszen később fontos lehet. Rádöbbenek, hogy jópár új dolog kell még, pedig azt hittem, megvan mindenünk. Tornacipő, torna nadrág, tornazsák, babzsák, benti fogkefe és pohár... Lesz még egy utam. De mikor oldom meg?? Balázs nagyon későn ér haza minden nap, és mivel az egyetlen utunk, ami összeköt minket a világgal szeptember 20-ig le van zárva, minden kimozdulás plusz egy óra kerülőt jelent a homoksivataghoz hasonlatos határon keresztül. Mindegy, meg kell oldani, úgyhogy meglesz.
Szülinapi előkészületek
Melinda szülinapjára az elmúlt hetekben már szépen összeszedtük az ajándékokat. Idén is jár játék, ruha és könyv is az ünnepeltnek, és persze a tortát is én szeretném megsütni, ugyanúgy, mint eddig. A kisasszony eléggé feladta a leckét, ugyanis piros tortát szeretne, de persze csokisat :) Szóval azt találtam ki, hogy a piskóta lesz piros(as), a krém csokis, és a tetejére rakok egy marcipánborítást, szintén pirosat. Mivel nálunk is eljött az ideje a tündérek, pixie-k, unikornisok és pónik iránti rajongásnak, még valami ilyesfajta játékot szeretnék beszerezni neki. Azt hittem, talán az én lányom kivétel lesz, és megússzuk ezt a hercegnős-tündéres dolgot, hiszen a közelmúltig szépen elkerült minket, inkább a természet érdekelte Melindát. De persze nem, és hát ez a dolgok rendje :-D Ma még ajándékot csomagolok, holnap el kéne intéznem a szombatra tervezett kaják beszerzését, pénteken sütöm a tortát, készítem a levest. A főételt majd csak szombaton.
Szeptember 3.: Ovikezdés (Melinda) + gyerekorvos (Blanka)
Melinda hétfőn elkezdte az ovit. Most már Süni csoportos, a jele nem változott, maradt pillangó, ami a miniben is volt. A két legjobb barátja sajnos nem itt folytatja az ovit, így Petra és Ádám nélkül kell megbirkóznia az első napokkal szegénykémnek. Sokat meséltem neki az új csoportszobáról, az óvónénikről, a szuper udvarról, meg arról, hogy kik lesznek ismerősök a csoportban. Izgultam, mert egyből ottalvásra készültünk, de minden szuperül ment, nem volt fennakadás. A hétfő délelőtt nem csak emiatt volt stresszes, hiszen a szopizásos bajunk miatt még volt egy utam Blankával a gyerekorvoshoz is, aki másnapra írt beutalót vérvételre, és még egy vizeletgyűjtő tasakot is fel kell majd applikálnom valahogy...
Szeptember 4.: Fót, vérvétel + Vác, csípőszűrés (Blanka)
Reggel a fóti laborban kezdtünk. Szerencsére - habár nem lett volna neki kötelező - a rutinos laboros néni szuperül levette a vért, bár a négy fiola helyett csak hármat, mert már nem akartuk "kínozni" szegény kicsikémet. A vizeletgyűjtő tasakot is bevittem, benne a sikerült kb. 10 csepp pisivel - a többi, vagyis a "termelés" 98%-a a pelusba ment... Ez van, nem vagyok profi. De megnyugtattak, hogy ez a lány babáknál nagyon nehézkes.
Még hétfőn felhívtam Vácot, hogy ne fussunk lyukra. És milyen szerencse, hogy felhívtam őket! Mert persze nem voltunk a rendszerben, szóval hiába mentünk volna megint... Ez szerintem nem is érdemel kommentárt. De végülis délelőtt megvolt a szűrés, minden rendben van, fél éves korban kontroll, lelet a kezünkben. Végre.
Melinda hétfőn elkezdte az ovit. Most már Süni csoportos, a jele nem változott, maradt pillangó, ami a miniben is volt. A két legjobb barátja sajnos nem itt folytatja az ovit, így Petra és Ádám nélkül kell megbirkóznia az első napokkal szegénykémnek. Sokat meséltem neki az új csoportszobáról, az óvónénikről, a szuper udvarról, meg arról, hogy kik lesznek ismerősök a csoportban. Izgultam, mert egyből ottalvásra készültünk, de minden szuperül ment, nem volt fennakadás. A hétfő délelőtt nem csak emiatt volt stresszes, hiszen a szopizásos bajunk miatt még volt egy utam Blankával a gyerekorvoshoz is, aki másnapra írt beutalót vérvételre, és még egy vizeletgyűjtő tasakot is fel kell majd applikálnom valahogy...
Szegény Dóra (a felfedező) már a múlté, most már inkább Miáért és Oncsáóért (fogalmam sincs, hogyan kell írni...) rajong :)
